Fájdalom kezében ajándékkal

Ki gondolná,de ismét úton vagyok otthonról hazafelé.:) Tegnap születésnapoztunk a kis családommal,nagyon jó volt velük lenni,egyre inkább szeretek hazatérni amióta -hellyel-közzel- önállósodtam és a saját lábaimon állom a talajt. Egyszerűen jó belépni az almaillatú meleg,tompa fényű nappalinkba és jó belefúrni magam a hugom,vagy Anyu ölébe.Jó együtt nevetni,beszélgetni és csak úgy lesni.Kávézni reggel,kakaót főzni,még mindig érezni az almaillatot,kiülni a teraszomra este és füstbe burkolózni a csillagok alatt.Jó éjjel felmenni a saját ks birodalmamba,belesüppedni a hatalmas ágyba és nézelődni kifelé a fejem felett lévő ablakon a holdig.Annyira más ez mint Eger. Eger a levegő,ez pedig a biztonság. Kettős életem van,és úgy érzem,nemsokára eljön az idő hogy választanom kelljen a kettő közül. Nehéz döntés,az állandóság oltalmat adó üvegbuboréka,vagy az a fajta levegő amit egy téli reggelen álmosan beszippantasz,amely annyira friss,annyira életet adó,hogy közben éget belülről és fáj,ahogyan magadba engeded.

A csajsziktól kapott ajándék,nem titok,egy speciális kézelemző és tanácsadó nővel való pár órás beszélgetés volt.Mondhatjuk azt hogy egy jövendőmondónál voltam,de nem szeretem ezt a szót,mert általában sarlatánok,vajákosok és egyéb negatív dolgok jutnak róla a legtöbb ember eszébe. Sokat segített nekem,mélyen hiszek egyébként minden ezotériával és spiritualitással kapcsolatos dologban. Döbbenetes dolgokat árult el rólam,illetve nyitotta fel rá a szemem,olyan előttem álló döntésekre,melyeknek kimenetelében még magam sem vagyok biztos.A kezemet nézte és olyan óraműpontossággal hallottam vissza a személyiségem legsötétebb kis bugyrait fejtegető gondolatokat és a rám váró változásokat majdhogynem percre pontosan,hogy szinte ijesztő volt.Sorakoznak szép kis kanyargó láncokban a döntéseim amiket szerettem volna még egy kicsit elodázni.De sajnos nemigen lehet már tovább.Úgy tűnik arra vagyok predesztinálva hogy az életemben,ahogyan erről már írtam korábban is,átlagosan másfél-két évente bekövetkezzen egy az előzőtől lényegesen más irányba mutató fordulat. Ami most következik,az karakteresen át fogja formálni a személyiségem,ezt egyébként valahol belül érzem is. Olyan dolgokon mentem keresztül,vagyok benne a folyamatában,éppen állok a küszöbén,melynek következtében nem leszek ugyanaz mint aki voltam,de a mostani változás szembeötlőbb lesz mint az eddigiek. Minden krízishelyzet magában hordozza a fejlődés lehetőségét és nem véletlenül szól arról a blogom,amiről,hogy nincs olyan fájdalom amely ne hozna kezében ajándékot nekünk,de ami most történik,az azt hiszem egy korszak lezáródását fogja jelenteni.Nemcsak az előző párkapcsolatomét,azt hiszem az egész gyerekkoromét,és ez végtelenül szomorú azt gondolom. Nagyon fáj már most is a gondolat,hogy alig két hónap múlva megint új életet kezdek megint egy új helyen,de ugyanakkor tudom,hogy innentől kezdve ezeknek a szakaszos váltásoknak soha nem lesz vége. Valószínű soha nem lesz egy olyan hely,ahol tartósan meg fogok maradni,mindig mozgásban leszek.Nagyon elkeserítő volt ezt hallanom,hiszen bármerre is mentem, mindig a biztonságot és az állandóságot kerestem,persze mindeközben levegőt is. Igen,a biztonság és állandóság nyilván bennünk rejlik legyünk akárhol is,ha az megvan,és áll mellettünk valaki,mindegy hol élünk. De nekem akkor is fontos lett volna ,fontos lenne az életemben egyetlen olyan hely,ahová kötődhetek,ami az enyém.Ez még mindig Apu hagyatéka,vele és Anyuval éltünk a legtovább együtt,ezt nem tudom elengedni. Azt hittem Egerben megtalálom amit keresek. Nem,mert magamban fogom megtalálni.

Elvileg nemsokára megtalálom a párom aki egészen sokáig ki fog tartani mellettem,nem tudom,ez is nagyon valószínűtlenül hangzik,bár ha a jelenlegi helyzetem tekintjük,nincs kizárva,csak számomra  egész hihetetlen.

Visszatekintettünk a múltba is,megnéztük miért nem működött Pocak és Bubi. Érdekes dolgokat hallottam,amelyről körülbelül egy évvel ezelőtt magam is írtam egy levelet,amit senki nem olvasott rajtam kívül.A kapcsolat ami közöttük volt,elég speciálisnak mondható de amivel most szembesültem csak még inkább igazolja azt amit sejtettem mindig is.Nem is mondok erről többet,mindenesetre állítólag nagy szerelem volt,mindkét fél részéről...hát ki tudja,néha a csillagok is tévedhetnek.:)

Ami a sötét oldalam illeti,ha az ember skorpió,eleget olvas,professzionálisan foglalkozik az emberi pszichével és az ezotériával és elég kritikus magával szemben,akkor még egy kézelemzőnek is össze kell szednie magát hogy új dolgokkal szembesítse az adott delikvenst.:) De amit elmondott,természetesen mind igaz,és eddig is tudvalévő dolog volt számomra.

Amiben tényleg útmutató és elgondolkodtató volt,azok az előttem álló változások és a felelősségem halogathatatlansága. Nem túl kellemes nekem erre gondolni,de mélyen magamba kell néznem és elhatározni hogy a felnövés és az önállósodás nem feltétlenül geográfiai távlatok kérdése.

Azt hiszem a biztonságom az enyém,az állandóságot lehet hogy magamban hordozom,ezért lassan fel kell készülnöm arra hogy máshol is tudjak lélegezni.